Miért hasznos a rezisztens keményítők fogyasztása?
Egyrészt táplálják a jótékony bélbaktériumokat a vastagbélben.
Mivel emésztetlenül jutnak át a gyomron és vékonybélen, így változatlan formában eljutnak egészen a vastagbélig, ahol a bélrendszerünk jótékony baktériumai örömmel lakmároznak belőlük. Ezáltal fejlődnek, szaporodnak és hozzájárulnak a bélrendszerünk egészségéhez.
Ráadásul, miközben ezek a baktériumok jóllaknak, a rezisztens keményítőkből különféle vegyületek alkotnak, mint például a butirát (vajsav). A butirát pedig a bélsejtjeinket táplálja, plusz gyulladáscsökkentő hatással bír, ezáltal duplán is hasznosak a rezisztens keményítők az emésztőrendszer számára.
Másrészt a rezisztens keményítők javítják az inzulinérzékenységet.
Különböző kutatási eredmények szerint a rezisztens keményítők fogyasztása javítja szervezetünk azon képességét, hogy a sejtjeink mennyire reagálnak jól az inzulinra. Emellett az étkezések utáni vércukorszint csökkentésében is szerepet játszanak.
Harmadrészt segíthetnek a fogyásban.
Na azért nem fogyókúrás csodaszerek, de az igaz, hogy kevesebb kalóriát tartalmaznak, mint a normál keményítők, hozzávetőlegesen fele annyit.
Ráadásul, ha hozzáadjuk őket étkezéseinkhez növelik a telítettség érzésünket, amivel hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb kalória elfogyasztásával is ugyanazt a jól lakottság érzetet tapasztaljuk.
Milyen ételek tartalmaznak rezisztens keményítőket?
Rezisztens keményítőt tartalmaz a főtt, majd lehűtött rizs vagy burgonya. Ha például saláta formájában fogyasztod ezeket zöldségekkel, hallal/hússal/tojással és egészséges zsírokkal kombinálva, sokkal alacsonyabb glikémiás terhelésű ételt kapsz, mintha melegen ennéd őket. Az alacsony glikémiás terhelésű ételek fogyasztása nem csak a cukorbetegek, hanem mindenki számára fontos!
Nehezebben beszerezhető és drágább, de szintén sok rezisztens keményítőt tartalmaz a zöldbanán és a zöldbanán liszt is.